2016. november 13., vasárnap

Just One Night ( 2.rész)

(Kész a második rész. ***HURRÁ***   Bocsánat a sok késésért. ^^)

JÓ OLVASÁST:)

SeHun Pov.

-Kire gondolsz, ki rakta a táskádba? -éppen Chanyeolal ültem bent a terembe ültünk és el mondta neki a cetlis történetet. Már tíz perce itt ülünk szinte egyedül. Ilyenkor szinte senki nincs itt.
-Valamelyik lányra gondoltam aki fel akar szedni. Miért te?
-SeulGi. Tuti ő volt. -vágta rá kapásból. Nem értem, miért Seulgira gondol. Ha akar megkér, hogy menjünk el együtt bulizni. Már ha igent mondok.
-Szerintem nem ő volt. Na mindegy. Tényleg mondtad múltkor, hogy valaki tetszik az osztályból. Na és ki az? -mindig mondja, hogy tetszik neki valaki de soha nem mondta el ki is a személy.
-Mindegy úgy is van már valakije. -mondta és mintha elszomorodott volna.
Nem mondtam rá semmit. Ha akarja úgy is elmondja. Remélem.
Abban a pillanatban lépet be az osztályba az új fiú. Úgy néztem rá, mint aki ma látja először. Csak most látom milyen szép arca van. A szeme az nagyon tetszik. Várjunk mi van? Én miért gondoltam ezt?
Na jó SeHun ezt most fejezd be.
Leült a helyére enmeg vissza néztem Chanyeolra. Vagyis csak néztem volna, mert már eltűnt.
Hurrá. Akkor én mit csináljak?
Jobb ötlet híján elmentem sétálni a folyosóra. Az új gyereken gondolkoztam. Olyan fura szinte nem is szoktam látni nap közben. De nem is akarom. Lehet nagyon bunkó. Mondjuk nálam tuti nem. Elvileg a lányok szerint még meleg is. Kinézem belőle. Jó én is talán egy icipicit vonzódik a saját nememhez.
Hirtelen neki mentem valakinek.
- B..bocsánat.-mondta az előttem álló személy.
-Semmi baj. Nem a te hibád. Én voltam az aki nem figyelt.-felnéztem, hogy lássam kinek mentem neki és ekkor láttam meg.
-Szia te vagy Luhan, ugye?- kérdeztem tőle, mert tegnap csak ez a név ugrott be.
-S...szia. - olyan halkan mondta, hogy alig hallottam. Olyan mintha, félbe tőlem.
-Mi az ennyire ijesztő vagyok?
-Nem.....nem vagy az. -láttam ahogy elmosolyodik. Milyen kis félénk. Nagyon aranyos volt. Kis baba arcú Lulu. Tetszik ez a név. Na jó SeHun fejezd be!
-Jó. Inkább mondanak helyesnek mint ijesztőnek.
-Bo.....bocsánat most mennem kell.
-Rendben. -elálltam az utjából, hogy eltudjon menni. Aranyosnak találtam Luhant de nagyon. Nem mondom azt, hogy meleg vagyok. Inkább biszexuális. Mert bejönnek a lányok de a fiúk is. De Luhan  nagyon megtetszett.
Ekkor hopp be ugrott egy nagyon jó ötlet. Kiderítem,  hogy Lulu tényleg a saját neméhez vonzódik. De nem akár hogyan. Elkezdek vele barátkozni, aztán eljátszom, hogy szeretem. Senki nem tudhat a tervemről. Vissza ballagtam a terembe és kezdetét vette az óra.
Nem tudom milyen órák voltak, mert szinte mindegyiket át aludtam. Mar csak egy óránk volt hátra. Gondoltam megtisztelem a töri tanárt és nem alszok az óráján.
-Gyerekek.-jött be a terembe a történelem tanár- készítennetek kell egy, tizenöt oldalas esszét, arról amit eddig vettünk. Mondom a párokat:
Kyungsoo és Jongin, Jongdae és Joonmyun, Jaebum és Sohyun,  Irene és Joy,  Taeyeon és Seulgi, Yifan és SeHun, Chanyeol és Baekhyun, Luhan és Seulgi.
Mikor meghallottam az utolsó párost röhögni támadt kedvem. A barátnőm együtt fog tanulni Luhannal. És én miért kaptam azt a villanyoszlopot? Cserélnem kell Seulgival. Csak nem bánja.
-Tanár úr, a párokat fel lehet cserélni? -kérdeztem, mert egy jó ötlet jutott eszembe. Cserélek Seulgival. Akkor enyém lesz Luhan és így megkönnyítem a dolgomat.
-Miért? Tán párt szeretne váltani?
-Igen. -vágtam rá egyből.
-És kit akar párnak?
-Luhant. -mosolygtam a tanárra. Mindenki engem nézett. Mondjuk nem csoda. Nem mindenki vállalkozik ilyenre, hogy az új fiú legyen a. tanuló társa.
-Rendben. -mondta a tanár úr. Ekkor szólalt meg a csengő.
Elkezdödött az óra. Egész órán Luhant néztem. Ezt ő egy párszor észre is vette. Olyankor mindig elfordultam. De volt mikor pont ő nézett engem és mikor látta, hogy nézem elpirult.

A teremből jöttem ki mikor láttam, hogy Irene felém fut.
-Szia. Mit akar Seulgi? -kérdeztem. Nem hiszem, hogy önszántából jött ide hozzám. Azért nem vagyok vele annyira jóban. Sőt nem is kedvelem a csajt. Túl rámenős. Ja meg idegesítő.
-Szia. Lenne kedved eljönni velünk ma este szórakozni?
-Igen szívesen megyek. És ki lesz ott? -kíváncsi voltam ki lesz ott. Azt akarom, hogy Luhan is ott legyen.
-Hát Én, Yeri, Joy, Taeyeon, Channie, Baekhyun, Jongdae, JaeBum, MinKi, Luhan és te. Seulgi nem lesz ott, mert az apja magával vitte Hong Kongba.-örültem. Seulgi nem jön. Szóval azt jelenti,  hogy tudok egy kicsit szórakozni.
-Oké. Akkor este találkozunk. Várj! Hol találkozunk?
-Jongdaék háza előtt. Akkor szia Sehun.
Én is elköszönötem tőle utána mentem haza. Út közben eszembe jutott, hogy Luhan is ott lesz. Ekkor ugrott be valami. Ezen a bulin megakarom szívatni Luhant. Lehet megcsókolom. Lehet csak letapizom. Még nem tudom. De Kitudja lehet tényleg barátok leszünk. Vagy szeretők. Inkább az utóbbi.
   A szekrényem előtt álltam és azon gondolkodtam, mit vegyek fel. De hát én vagyok, Oh SeHun. Találtam egy fekete pólót és egy szűk, fekete nadrágot. A tükör elé álltam. Meg néztem, hogy nézek ki és megkell mondanom nagyon jól néztem ki. Ah, előjött az egoista Sehun. Már a cipőmet vettem fel, mikor kis húgom ki rohant a szobából.
-Sehunnie~. Hova mész?
-A te oppád most elmegy szórakozni.
-És miért csípted így ki magad? Kinek akarsz tetszeni?
-Csak úgy. Az egyik osztály társamnak.
-Seulginak? Vagy egy fiúnak?- na igen csak az én kis húgom tudja,  hogy biszexuális vagyok. De ő ezt úgy nevezi, hogy szeretem a hyungokat.
Neki mindent elmondok és ő is nekem.
-Egy fiúnak. De nem mondhatod el senkinek.
-Oké. Lakat a számon. Majd megismerhetem?
-Igen. Jövő héten úgy is át fog jönni tanulni.
-Már várom. De most már menj.
-Rendben. -és már kint is voltam az utcán.
Tudtam, hogy egy jó estének nézek elébe.
      

2016. november 3., csütörtök

Just One Night ( 1.rész)

SeHun Pov.
-Fiam, kelj föl.- hallottam meg édesanyám hangját. Őszintén semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy fel keljek.
-Sehunnie~ fent vagy?- Sunhae hangja akár egy tündéré.
-Igen, már felkeltem.- mondtam és Sunhae kiszaladt a szobámból.
  5 percet feküdtem még aztán ki másztam az ágyamból. Elmentem a fürdőbe, hogy meg mossam az arcomat. Vissza mentem a szobámba és elkezdtem készülődő. Fel öltöztem, megcsináltam a sminkem és be lőttem a hajam. Miután végeztem lementem a konyhába.
-Szia, kicsim. -köszöntött anya.
-Sunhae, hol van?-kédeztem.
-Apád elvitte az iskolába.- mondta és elém rakta a reggelit.
-Ja értem.- olyan fura volt mert általában mindig itt van és velem reggelizik.
-Ma később jövök haza.
-Miért? Kivel leszel? És hol?- halmozott tele kérdéssel.
-Seulgihoz megyek.- mondtam egyszerűen, mert én se tudom miért megyek. De van egy tippem.
-Rendben.- anya rám mosolygott.
Miután befejeztem a reggelimet. Felmentem a táskamért. Aztán elkezdtem öltőzni.
-Elmentem~.- ki léptem az ajtón. Megcsapott a hideg levegő. November eleje van és már most hideg van.
Mikor a sulihoz értem oda jött pár haverom de nem nagyon érdekelt mit pofáznak. Meg ha jól láttam volt pár lány is.
-Szia~-halottam meg egy kellemes hangot. Mikor megfordultam láttam, hogy ki köszönt.
-Szia, kicsim.- adtam csókot a szájára.
-Akkor ma jössz hozzánk?- kérdezte.
-Igen. A szüleid otthon lesznek?
-Nem. Úgyhogy miénk az egész ház.- mondta egy dögös mosollyal a szája szélén.
-Értem. Láttad Chanyeolt?
-Igen már bent van a teremben. Gyere SeSe mi is menjünk.
A terem előtt voltunk amikor oda jött Chanyeol. Sajnos nem tudtunk beszélni, mert megszólalt az, az átkozott csengő. Erre az összes diák be sétált a terembe. Az első óránk matek volt. Utálom a matekot. Nem azért, mert nem értem csak unalmas.
- Van egy bejelenteni valóm.- és én már rosszat sejtettem - Mielőtt bárki is dolgozatra gondolná nem az. Hanem lett egy új osztály társotok. - és ekkor kinyílt az ajtó. Egy barna hajú, baba arcú srác lépett a terembe.
-Elnézést a késésért.
-Semmi baj. Ez az első napod érthető. Mutatkozz be kérlek.
-Az én nevem Luhan. Kínából költöztem ide.
-Kérlek foglalj helyett - egy kis hatás szünet - ott.-és hát persze, hogy az én közelembe kellett ültetni. Egyenesen elém ültette. Hát ez hihetetlen.
A nagyon lassan telt el. Az új srác nagyon sokat volt kint a folyosón. Elvileg az egyik végzős a barátja. Valami MinSeok. Vagy tudjam is én mi a csoda a neve. Mi is az új gyerek neve? ...........Lu?........ Hun?.....Han?
Á, nem tudom. Majd megkérdezem Chanyeolt.
Mire észbe kaptam már Seulgival mentén az utcán.
-Ma nem tudsz feljönni hozzánk.
-Rendben.- nem kérdeztem rá az okára.
A házuknál el váltunk. Én haza felé vettem az irányt.
Mikor már az utcánkban sétáltam két alakot véltem látni. Nem láttam kik voltak azok. De azt láttam, hogy két fiú és éppen egymás szájában turkáltak. Egy majd nem velem ugyan akkora srác volt még egy nála kicsit kisebb.
Gondoltam nem is zavarok tovább. Így inkább arráb álltam. A házunk előtt jutott eszembe, hogy anyának azt mondtam később jövök. Mikor a kulcsomat kerestem elő, a földre esett egy kis cetli. Felszedtem és már olvastam is.
Nagyon meglepődtem, mikor már 2-szer is elolvastam. Ezt ki írhatta? Gondoltam magamban. Tényleg nem tudtam elképzelni ki írt ilyet nekem. Lehet Seulgi volt vagy Chanyeol. Nem tudom melyikük de kíváncsi vagyok a személyre.
Bementem és láttam, hogy senki nincsen itthon. Felmentem a szobámba és leültem az asztalhoz. Elő vettem a könyveim, de nem házit csinálok  csak át nézem az anyagot. Mikor az utolsó  könyvet vettem ki a kis cetli is kiesett.
Muszály volt még egyszer megnézném. Dátum, utca virított rajta. A rajta lévő dátum azt írta, hogy ez a valami két hét múlva lesz egy elég eldugott utcában ahogy nézem. Ez egy klub. Ha jól emlékszem ebben a klubban voltunk először Yeolal. De ki rakta a táskámba? És miért?
Végül úgy döntöttem nem nézek át semmi féle tananyagot csak elmegyek fürödni.
  Miután le fürödtem kulcs csörgés ütötte meg a fülem. Már nyílt is az ajtó. Sunhae jött apával. Sunhae oda jött köszöni aztán ment fel ment a szobájába. Apa biccentett felém egyet és ő is el tűnt. Én is felmentem.
Sunhae a szobájában volt és ha jól hallottam énekelt. Én valamiért fáradtnak éreztem magam. El köszöntem Sunhaetól és ő is elment aludni.
Nem nagyon tudtam aludni, mert azon a cetlin gondolkoztam. Lehet az egyik lány volt? Fel akar szedni. De könyörgöm nekem van barátnőm.
Elhatároztam. Elmegyek. Úgy is rég voltam már bulizni egy jót. Majd Chanyeolt is viszem magammal.
Még öt percig gondolkoztam rajta de utána elnyomott az álom.

~~Szereplők~~

 Oh SeHun 

Becenév:Sehun, Sehunnie, SeSe
Sehun 22 éves. Nagyon bunkó, lusta, felelőtlen. Imádja a bulikat. A legjobb barátja Park Chanyeol. Óvodás koruk óta ismerik egymást. Sehun a suli "nagy menője". Seulgi a barátnője. Az év elején  még otthon él, de az év közben elmegy a koliba. 
A szülei Szöulban élnek. Van egy kis húga Sunhae.
A húgával nagyon szoros a kapcsolata. 


 Luhan 
 
Becenév: Luhan, Lulu, Bambi
Luhan 24 éves. Most költöztek el  édesanyjával. Az édesapja már 2 éve meg halt. Eddig Pekingben éltek. Legjobb barátja Kim MinSeok. Nincsen testvére de MinSeokra úgy tekint mintha a testvére lenne. Luhan nagyon kedves, viszont nagyon szétszórt. Nincs barátnője. Kedves, okos, szorgalmas de tud nagyon flegma lenni. 

Park ChanYeol

Becenév:Chanyeol, Channie, Happy Vírus, Yoda
Chanyeol 23 éves. Nagyon aranyos, kedves, okos. Sehun a legjobb barátja.
Senki nem érti a barátságukat. Chanyeol tökéletes ellentéte Sehunnak. 
Nagyon közel áll az egyik osztály társukhoz. Nagyon sokat szoktak beszélni egymással. Chanyeol már nagyon régóta szereti Baekhyunt. Nem kedveli Seulgit de SeHun miatt még próbálja. 
A szülei Puszanban élnek míg a nővére Haneul Teguban. 


Byun BaekHyun 

Becenév: Baekhyun, Baekkie, Törpi
Baekhyun 23 éves. Nagyon kedves. Nem szereti mikor valaki azt mondja rá hogy Törpi. Csak egy ember mondhatja rá. De csak is kizárólag egy ember. Chanyeol szájából szereti ezt a megnevezést hallani. A barátnője Taeyeon. Szereti a lányt de nem annyira mint Chanyeolt. Legjobb barátja Kim Jongdae. 
Egyke. A szülei Szöulban laknak. 

Kang Seulgi

Seulgi 20 éves. Nagyon beképzelt. Ő az egyetem "divája", " királynője". Legjobb barátnői: Yeri, Irene. 

Mellék szereplők:
Do Kyungsoo
Kim Jongin
Kim Minseok
Kim Jongdae
Sunhae (OC) 
Haneul (OC) 
Kim Taeyeon
Kim Joonmyun
Im Jaebum
Irene 
Yeri
Joy 


A szereplők mindig bövülnek.